Évnyitó, 2009.

Megfogadtam, hogy jó leszek. Jó leszek, és szeptember első napján már új design lesz az oldalon, és készen lesz a menü az új tanévre.

Nem jött össze. Pedig tényleg elhatároztam, hogy idén szorgalmasabb leszek...

Lényeg a lényeg, ma szeptember huszonkettedik napja van, azaz kicsit megkéstem. Az Évnyitó augusztus 31-én volt ugyanis.

Na de térjünk a lényegre: meleg nyári nap volt, és már reggel éreztem, hogy nem akarom a holnapot. Hétfő évnyitó, kedd suli. MIndegy, délután felöltöttem hossszúujjú matrózblúzom, és előre éreztem, hogy meg fogok sülni benne. A gimibe feljutva megkerestem a többieket, puszi-puszi, menjünk a helyünkre.

Természetesen a napon álltunk. Természetesen egy istentisztelettel kezdtünk. Meleg volt. Nagyon. A beszédek után elénekeltük a Szózatot - bár elég nehéz énekelni, miközben az iskola szabadidőszervezőjének (nevet nem írok, úgyis tudjátok, ki az) jellegzetes baritonja is a közelben szól...

A hivatalos rész után következett a fényképezkedés. Először a tanárok. Utána a 12. évfolyam, a 11. évfolyam, aztán következtünk MI. A Legjobbak. Amíg a sorunkra vártunk, beszélgettünk, megállapítottuk, ki nőtt és ki nem, ki lett szőkébb, ki lett rövidebb hajú, ki lett izmosabb, ki őrült meg, ki nem változott... jesszus, Olivér magasabb nálam! Ez nem igazság...

Amikor végre sorra kerültünk, beálltunk - néhány "én nem akarok elöl állni" azért elhangzott - , kattant kettőt a gép, és kész. Mehettek, amerre láttok... és igen, mindenki ment, amerre látott. Én speciel haza.

Elvégre másnap suli.